Szantorini vagy Th�ra, Thira, Fira, (g�r�g�l Θήρα, IPA: ˈθira) – egy k�r alak� vulkanikus szigetcsoport az �gei-tengeren. G�r�gorsz�g r�sze, az �gei-tenger d�li r�sz�n k�r�lbel�l 200 km-re Ath�nt�l d�lkeletre. A K�kl�dok szigetcsoport legd�lebbi tagja.

Santorini alapvet�en egy irdatlan erej� vulkanikus robban�s maradv�nya, amely megsemmis�tette a korabeli telep�l�seket az eredetileg egyetlen szigeten �s amely a jelenlegi geol�giai kaldera kialakul�s�hoz vezetett. L�tv�nyos sz�ps�ge, �s az �l�nk �jszakai �let a szigetet Eur�pa egyik legvonz�bb turisztikai c�lpontj�v� tett�k.

Az �ri�si, 12-szer 7 km m�ret�, nagyj�b�l t�glalap alak� k�zponti lag�n�t h�rom oldalr�l 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik k�r�l. A sziget a szirtekt�l lank�san ereszkedik az �gei tengerbe. A kit�r�sekb�l visszamaradt vulkanikus k�zet olivin-t �s figyelemrem�lt�an kev�s amfibolt tartalmaz.

A D�l-�gei Vulkanikus �v vulkanikusan legakt�vabb k�z�ppontja, b�r mai maradv�nya egy legnagyobbr�szt v�zzel bor�tott kaldera. A vulk�ni �v kb. 500 km hossz� �s 30-40 km sz�les. A ter�let vulkanikus aktivit�sa kb. 3-4 milli� �ve kezd�d�tt, Th�r�� azonban csak kb. 2 milli� �ve, az Akrotirit k�r�lvev� k�rt�kb�l ered� daciticus l�va kiemelked�s�vel. A Szantorini nevet, mely Szent Ir�nre utal, a Latin Cs�sz�rs�g idej�n, a 13. sz�zadban kapta. El�z� nevei Kallistē (Καλλιστή, "a legszebb"), Strongylē (Στρογγύλη, "a k�r alak�"), vagy Thera.

A szigeten bolyg�nk egyik legnagyobb vulk�nkit�r�se: a Min�szi kit�r�s (melyet n�ha Th�rai kit�r�snek is neveznek) 3600 �vvel ezel�tt, a Min�szi civiliz�ci� cs�cspontj�n k�vetkezett be. A kit�r�s egy t�bbsz�z m�ter vastag vulk�ni hamu-�led�kkel k�r�lvett �ri�si kalder�t hagyott h�tra �s a kiv�ltott cunami-val k�zvetett m�don hozz�j�rulhatott a 110 km-re d�lre fekv� Kr�ta sziget�n a Min�szi civiliz�ci� �sszeoml�s�hoz. Egy m�sik n�pszer� elm�let szerint a Th�rai kit�r�s a forr�sa Atlantisz legend�j�nak.

Ter�lete 73 km². A sziget egy 3500 �vvel ezel�tti – i. e. 1628, esetleg egy �vvel k�s�bb – hatalmas vulkanikus robban�s nyomait �rzi mag�n, amely berobbantotta a sziget k�zep�t, egy a szigeten kaldera (~�st) n�ven emlegetett bels� tengert hozva l�tre. A tengeri bej�rattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Thira kik�t�i az Athinios �s az Old Port befel� n�znek, mint ahogy a f�v�ros, Fira is a bels� sziklafal tetej�n kapaszkodik. A kaldera 400 m m�ly, ez�rt mindenf�le haj� sz�m�ra alkalmas kik�t�hely.

Egyes elk�pzel�sek szerint a szigeten t�rt�nt robban�st messze f�ld�n meg�rezt�k, �s ak�r okoz�ja lehetett a 110 km-re d�lre l�v� Minoszi civiliz�ci� (Kr�ta) �sszeoml�s�nak. Egy m�sik elm�let szerint a szigethez k�thet� az Atlantisz legenda. A Szantorini (= Szent Ir�n nevet) a velenceiek adt�k a szigetnek a 13. sz�zadban. 1579-ben oszm�n uralom al� ker�l. A g�r�g szabads�gharcot k�vet�en, 1830-ban ker�l az �jonnan alakult G�r�gorsz�ghoz.

A sziget ma Eur�pa egyik legismertebb �s legfrekvent�ltabb turisztikai c�lpontja. Nevezt�k a vil�g 7 csod�ja k�z�.

Ny�ron, j�niust�l augusztus v�g�ig t�bb, mint egymilli� turista l�togat a szigetre, t�bbs�g�k hatalmas �ce�nj�r� haj�val. Ezen haj�k t�bbs�ge a f�v�ros, Fira alatt �ll meg, onnan vagy szam�rh�ton, felvon�val vagy gyalogosan, majd 600 l�pcs�fok megm�sz�s�val jutnak.

A f�v�ros Fira b�velkedik jobbn�l jobb �ttermekben, sz�llod�kban, a legolcs�bbt�l a luxus kateg�ri�ig, mindenki tal�lhat a p�nzt�rc�j�nak megfelel�t. Ha be�l�nk egy �tterembe, biztosak lehet�nk benne, hogy az �tel, amit felszolg�lnak kit�n� min�s�g�. �rdemes, s�t, szinte k�telez� kipr�b�lni egy kalderaparti �ttermet, garant�ltan felejthetetlen �lm�ny a naplemente k�zben elk�lt�tt vacsora.

Fontosabb v�rosai: Fira (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten terem a feh�r padlizs�n, a f�va bab, az apr�szem� paradicsom �s a katsouni nev� uborka, illetve vil�gh�r�ek a borai.

A sziget jellegzetess�ge az Assyrtiko nev� bor. A sz�l�t a szigeten folyamatosan f�j� sz�l miatt a f�ld�n, kos�r alakba fonva n�vesztik. A bor jellegzetes �z�t a vulkanikus k�zet adja. Fontosabb bor�szatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. T�bbs�g�kben l�togat�st is tehet�nk.

A szigeten l�v� Profitis Ilias (Ill�s pr�f�ta) hegyre egy szerpentines �t vezet fel, amin gyalog vagy l�h�ton lehet k�zlekedni.

A szigeten a k�zelm�ltban �tadt�k Vlichada kik�t�j�t is, amely kisebb haj�knak, vitorl�soknak ny�jt kik�t�si lehet�s�get. Ennek a kik�t�nek m�lys�ge viszont mind�ssze 4 m�ter. A k�zelj�v�ben terveznek egy m�sik kik�t�t is a rept�r k�zel�be, mivel a jelenlegi 2 nagy kik�t� t�l forgalmas a ny�ri h�napokban.

A szigetnek a nagysz�mban �rkez� turist�k miatt komoly k�rnyezeti probl�m�i vannak. Probl�m�t jelent ny�ron az iv�v�z-ell�t�s, ezt kik�sz�b�lend� Oia mellett �p�tettek egy teljesen digit�lis m�k�d�s� v�ztiszt�t� telepet �s egy m�sikat is terveznek a sziget t�bbi v�ros�nak ell�t�s�ra, �gy nem m�regdr�g�n, tankerkkel kell a szigetre sz�ll�ttatni az iv�vizet. (A munk�latokat az Eur�pai Uni� t�mogatja) A hullad�kokat �get�be fogj�k sz�ll�tani: 2008 okt�ber�ben hatalmas szelekt�v hullad�kgy�jt�si kamp�ny kezd�d�tt a szigeten.

Hatalmas vesz�lyt rejt mag�ban az, hogy a 2007 �prilis�ban, a kalder�ban els�llyedt Sea Diamond nev� �ce�nj�r� jelenleg is hull�ms�rj�ban fekszik. Kiemel�s�re nemzetk�zi al��r�sgy�jt�st is szerveztek, mindeddig haszontalanul.